A nyári telt házas előadások után Mozart Figaro lakodalma című vígoperájával nyitja meg 2025/26-os szezonját a Magyar Állami Operaház. A betiltott botránydarabból született közkedvelt opera az évadban csak most látható, szeptember 13. és 21. között, öt alkalommal, ami számos izgalmas operaházi és szerepdebütálásra is alkalmat ad.
Mit tegyen a beosztott, ha főnöke megkörnyékezi menyasszonyát? Miként tudja elérni egy férje hűtlenségétől tartó hitves, hogy ura féltékenységtől tajtékozva mégis őt akarja? Mi lesz abból, ha úrnő és szolgája egy estére ruhát cserél, és hogyan játssza el nadrágszerepét az énekesnő, ha az általa játszott fiút nőnek öltöztetik? Mindezekre a kérdésekre is választ kap az, aki megnézi Mozart és az operairodalom egyik leghíresebb darabját, a Figaro lakodalmát.
Beaumarchais A sevillai borbély című komédiájának folytatása a francia forradalom előtti arisztokratikus berendezkedést illető kritikájával akkora botrányt kavart, hogy bemutatását több uralkodó is betiltotta. Mozart és a szövegkönyvet szerző Da Ponte azonban a tiltást megkerülve, opera formájában vitték sikerre a darabot, aminek népszerűsége világszerte ma is töretlen, és az alaprepertoár egyik megkerülhetetlen művének számít.
Az OPERA évadnyitó előadásának kettős szereposztása kivételes tehetségekkel ismerteti meg a közönséget. Almaviva gróf szerepében a nyáron debütált Szemerédy Károly mellett Orendt Gyula, a Berlini Állami Opera sepsiszentgyörgyi születésű tagja látható, aki csaknem egy évtized után énekel újra az OPERA produkciójában, miközben a grófot a Glyndebourne-i és az Aix-en-Provence-i Fesztiválon, valamint Barcelonában, Berlinben és Düsseldorfban is megformálta. Figaróként az ugyancsak nyáron bemutatkozott Pataki Bence mellett Sándor Csaba debütál a házban, aki a nyáron még Almaviva grófként volt látható, rafinált szolgáját pedig korábban Bukarestben és Kolozsváron is alakította. A további főbb szerepekben a nyári szereposztásokban nagy sikert aratott fiatal művészek, Tuznik Natália és Brassói-Jőrös Andrea (Grófné), Brindás Boglárka és Rácz Rita (Susanna) alakítják. Ugyancsak debütál az előadásban Fürjes Anna Csenge (Marcellina), Kiss András (Bartolo) és az operastúdiós Ortan Vivienne (Cherubino) olyan rutinos művészekkel párban, mint Farkasréti Mária, Rácz István vagy Kálnay Zsófia. Az új beállók közt említhető szintén az operastúdiós Pál Botond (Don Curzio), Erdős Attila (Basilio) és Zajkás Boldizsár (Antonio) is, a nyáron bemutatkozott operastúdiós Anija Lombard (Barbarina) mellett. A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karigazgató: Hajzer Nikolett) Vajda Gergely vezényli. Az alabamai Huntsville Symphony Orchestra zeneigazgatója és a szombathelyi Savaria Szimfonikusok vezető karmestere több mint két és fél évtizedes pályafutása során első ízben dirigálja Mozart mesterművét. A táncbetétben (koreogárfia: Nádasdy András) a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei működnek közre.
Galgóczy Judit 1997 óta is friss rendezésében, Csikós Attila és Vágó Nelly rokokó díszleteivel és jelmezeivel a 2025. szeptember 12-i főpróbát követően az évadban csak most, mindössze öt alkalommal, szeptember 13-án, 18-án, 19-én, 20-án és 21-én látható a Magyar Állami Operaházban.
Figaro lakodalma vagy Figaro házassága?
A Magyar Állami Operaház a dalszínház 2022 újranyitása óta játssza ismét Figaro lakodalma címmel Mozart és Da Ponte vígoperáját. A Beaumarchais színművének eredeti címében (La Folle Journée, ou le Mariage de Figaro – A bolond nap, avagy Figaro házassága) szereplő Mariage is egyaránt értelmezhető házasságként és házasságkötésként, és míg a címben „A bolond nap” a házasságkötést övező fordulatos, pergő eseményekre utal, Almaviva gróf és a grófné, valamint szolgálóik, Figaro és Susanne kapcsolatain keresztül egyebek mellett a házasság, benne a szerelem, a hűség, féltékenység és a kiszolgáltatottság témái is fontos szerephez jutnak.
Mozart operájának címe olaszul Le nozze di Figaro, németül Die Hochzeit des Figaro vagy Figaros Hochzeit, ahol a „nozze” lakodalmat, a „Hochzeit” pedig esküvőt jelent. Ebből is érzékelhető, hogy a librettista Da Ponte, miközben hű maradt az eredeti darab cselekményéhez, talán a cenzoroknak való megfelelés végett is az operában az esküvő napjára és az ahhoz kapcsolódó ünnepségre kívánt nagyobb hangsúlyt helyezni. A finom áthangolásra utal, hogy az opera francia címe is eltér a színműétől: Les Noces de Figaro (Figaro lakodalma).
Mozart operáját először magyar nyelven Figaro lakodalma címen mutatta be a Nemzeti Színház 1858-ban Neÿ Ferenc fordításában, és később az Operaházban is ebben a formában szerepelt a műsoron egészen 1906-ig. Az 1926-os felújítást követően kapta meg a Figaro házassága címet Vidor Dezső új magyar fordítása és Beaumarchais színdarabja nyomán, amit 1880-ban mutatott be először magyar nyelven a Nemzeti Színház Paulay Ede fordításában.
Fotó: Berecz Valter
