Az operák terén régen játszott nagy sikerű Auber-vígopera, valamint Donizetti első francia nyelvű opéra comique-ja, emellett zenés Beaumarchais- és Cocteau-feldolgozások, míg a balettben Adam és Mazilier muzsikája és Petipa koreográfiák képviselik a francia kultúrát a jövő évadban az OPERA színpadain. A Francia Intézettel való partnerségünk jegyében most ezeket a műveket válogattuk össze az OPERA jubileumi 140. szezonjából.
Ugyan az OPERA 2023/24-es évadát a szláv tematikának szenteli, ez a szezon sem múlik el francia premier nélkül: Daniel Auber itthon ritkán hallható vígoperája, a Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó 60 év után tér vissza az együttes repertoárjára. Az Eugène Scribe librettóján alapuló mű a 19. századi francia opera egyik legnépszerűbb műve volt, címszereplője egy útonálló, aki egy angol lord hitvesét elcsábítva igyekszik megkaparintani a férj vagyonát, miközben bimbódzó szerelemesek, a fogadós lányának és a Fra Diavolo után küldött dragonyosok vezérének útját is keresztezi. A fordulatos és humorral átszőtt történetet a rendezők doyenje, a Francia Köztársaság Művészetek és Irodalom Érdemrendjének parancsnoki fokozatával kitüntetett, jövőre 92 éves Szinetár Miklós viszi színre, akinek kereken 70 évvel korábban ez volt az első rendezése a Magyar Állami Operaház berkeiben. A vígopera 2024 májusában, magyar nyelven debütál az Eiffel Műhelyházban, a főbb szerepekben olyan fiatal művészekkel, mint Papp Balázs, Kiss Diána Ivett, Szeleczki Artúr és Fenyvesi Gabriella.
Az OPERA korábbi francia évadában műsorra tűzött több előadás is visszatér jövőre a repertoárra. 2014-től újra látható az Eiffel Műhelyházban a Figaro3 című előadás, ami Beaumarchais Figaro-trilógiáját Rossini és Mozart mellett Darius Milhaud operafeldolgozásai nyomán sűríti egy estébe. A napjainkban játszódó, öniróniával fűszerezett történetben Léon, Almaviva gróf és a grófné kései gyermeke pszichoterápia segítségével igyekszik feltárni azokat a családja múltjában rejtőző titkokat és bűnöket, melyek az ő életét is megkeserítik. A Litkai Gergely és Dömötör András által írt mű főbb szerepeit Tarjányi Tamás (Léon), Bakonyi Marcell (Figaro), Fülep Máté (Almaviva gróf), Miksch Adrienn (Rosina grófné), Rácz Rita (Susanna) és Sztankay Orsolya (terapeuta) alakítják. Ezt követően Philip Glass Jean Cocteau-trilógiájának befejező darabja, a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) című, három zongorára írt balettoperája szerepel az Eiffel repertoárján, ami egy gyermekkorában magára hagyott testvérpár, Elisabeth és Paul különös zárt világának egymástól való függőségének egész életükre kiható, végül tragédiába torkolló hatalmi játszmáját dolgozza fel. A darab különlegessége, hogy szerepeit párhuzamosan operaénekesek és balettművészek is megformálják. A Barta Dóra rendezésében és koreográfiájával látható előadás főbb szerepeit Miksch Adrienn, Kósa Lőrinc, Rab Gyula és Kálnay Zsófia éneklik, valamint Taravillo M. Carlos, Morvai Kristóf, Boros Ildikó, Yamamoto Riku és Gyarmati Zsófia táncolják, Elisabeth táncos szerepében a Magyar Nemzeti Balett Franciaországból származó művésze, Furuhashi-Huber Inès látható.
Az Operaházban mint minden karácsonykor, Puccini Bohémélete idén is elkalauzolja a nézőket a párizsi bohémek világába, zenébe ágyazva Henri Murger novellafüzérének hőseit, akiket idén Brickner Szabolcs (Roldofo), Pasztircsák Polina (Mimì), Szegedi Csaba (Marcello), Váradi Zita (Musetta) és Bakonyi Marcell (Colline) kelt életre. Ezt követően 2024 májusában az Operaházban is debütál Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amely az olasz bel canto neves szerzőjének első francia nyelvű operája, melyben a francia opéra comique sajátosságai terén a szerző a már emlegetett Daniel Auber nyomdokait követte. A francia regiment által felnevelt Marie és a tiroli parasztfiú, Tonio szerelmének fordulatos történetét 2022-ben Polgár Csaba rendezte meg az Erkel Színházban, a főszerepeket jövőre ismét Szemere Zita és Boncsér Gergely éneklik Schöck Atala (Berkenfield márkiné) és Palerdi András (Sulpice) társaságában.
Auber muzsikája a balettrepertoárban is tetten érhető lesz a következő évadban, az Operaház színpadán a Klasszikus bravúrok című est részeként látható Paquita-szvitben ugyanis a szerző Grand Pas variációja is szerepel. Az eredetileg Joseph Mazilier által a Párizsi Opera számára koreografált Paquita zenéjét Édourad Deldevez szerezte, akinek egy pas de trois-ja és egy férfi variációja is szerepel a Marius Petipa által a Cári Balett számára készült átdolgozásba, aminek palotajelenete manapság a koncertszámok legjobbjainak válogatásaként szerepel a klasszikus balettegyüttesek, köztük a Magyar Nemzeti Balett műsorán is. Szintén ebben a programban látható Jiří Kylián Petite mort című koreográfiája, aminek pikáns francia címe eredetileg az eszméletvesztés közeli állapotra utalt, francia nyelvterületen azonban manapság eufémizmus az intim együttlétek csúcspontjára, egy pillanatba sűrítve az élet születésének lehetőségét és a halál velünk élő közelségét, aminek kapcsán a cseh koreográfus a születés és elmúlás közt eltelt életről megfogalmazott érzései is felsejlenek a Mozart 21. és 23. zongoraversenyére készített darabban.
Az OPERA balettegyüttesének jövő évadát is francia vonatkozású alkotások keretezik, hiszen szintén Petipa 1869-es koreográfiáján alapul a Don Quijote-produkció, ami 2023. szeptemberétől látható újra az Operaházban, míg a társulat évadát Adolphe Adam muzsikájával kísérve A kalóz zárja majd 2024. júniusában. Mindkét mű több szereposztásban, csaknem a Magyar Nemzeti Balett teljes társulatának közreműködésével valósul meg.