Oratórium három részben, szünet nélkül, magyar nyelven, magyar és angol felirattal – először az Opera műsorán.
Händel 1741 után végleg felhagyott az operaírással, és inkább bibliai témákat feldolgozó, drámai igényű angol oratóriumokat komponált, amelyekkel nagy sikereket ért el. A német–angol zeneszerző életművéből a Megváltó eljövetelét és feltámadását megéneklő Messiás (a benne megszólaló közkedvelt Hallelujával) máig az egyik legnépszerűbb darab.
Az 1780-as évek végén Mozart Ausztriájában II. József valláspolitikája miatt mellőzték a katolikus egyházi zenét, így Händel szakrális szerzeményeinek bemutatását is. Egy rajongó bécsi báró azonban megbízást adott szabadkőműves barátjának, Mozartnak, hogy a barokk szerző egyes műveit igazítsa a kor klasszicista ízléséhez. A Messiás német nyelvű átiratának zártkörű bemutatójára 1789-ben gróf Esterházy János, a későbbi veszprémi főispán bécsi palotájában került sor. Mozart tisztelettel és bámulatos stílusérzékkel nyúlt az anyaghoz: elsősorban az áriák struktúráján változtatott, a kórusrészeket szinte érintetlenül hagyta. A szolidabb barokk apparátust fafúvósokkal, harsonákkal dúsította, viszont praktikus okokból elhagyta az orgonaszólamot. A „német Messiás” két lángelme különös „együttműködésének” eredménye: Händel zsenialitásának tündöklése Mozart tolmácsolásában.
Az Opera a Keresztény Évad alkalmából tűzi először műsorára szcenírozott formában az oratóriumot: a Mozart-átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel.