ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS - A Magyar Állami Operaház Budapest nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a közeljövőben biztosítsa az európai balett- és operajátszás fellegvárainak színvonalát és látogatottságát. Az adottságaik megvannak. A lehetőségeket megteremtik. A szinte csak külföldön fellépő világhírű művészeinket az Operaház színpadán is láthatjuk majd, és a világ számos meghatározó külföldi sztárját is meghívják produkcióikba. Szándékaik szerint a Magyar Állami Operaházat a következő években, mint az operajátszás egyik kiemelkedő helyszínét fogják emlegetni és a legnagyobbak számára is megtiszteltetés és dicsőség lesz az Andrássy úti Ybl-palota színpadára lépni. A 2011/2012-es évadban az első lépéseket teszik meg. Jóllehet, az Operaház jelenlegi vezetése meghatározott idejű megbízással dolgozik, e célkitűzéseket szem előtt tartva állította össze a következő évad műsortervét.
BEMUTATÓK a 2011/2012-es évadban:
2011. szeptember 9., 10.
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Világpremier, az első 3D-s technikát alkalmazó operaelőadás. Bartók világhírű operájának ősbemutatója a budapesti Operaházban volt, 1918. május 24-én. Azóta kilenc rendezést ismerhetett meg a közönség. 93 évvel az ősbemutató után a Magyar Állami Operaház az operatörténet első, 3D-s technikát alkalmazó rendezésében viszi színre a lélektani drámát. Együttműködő partner a velencei La Fenice színház.
A rendező,Renzo Cerbo torinói születésű filmes szakember, aki művészi pályafutásának húsz esztendeje alatt megismerte a szakmát a kamera mindkét oldaláról, de forgatókönyvíróként, és a legnagyobb világmárkák által alkalmazott reklámszakemberként is hírnevet szerzett. 2010-ben a velencei La Fenice egy Don Giovanni-operafilm elkészítésével bízta meg, majd Donizetti Szerelmi bájital c. operáját vitte filmre.
Karmester: Győriványi Ráth György
Maurice Ravel: Bolero
Bartók: A kékszakállú herceg vára c. művével egy estén.
2011. október 1-jén, a Zene Világnapján
Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra
A művet 1937-ben mutatta be az Operaház, felújítása 1980-ban került színre. Új betanulásban 1990-ben került közönség elé. Verdi remekműve 1991 óta nem volt műsoron. A rendező, jelmez- és díszlettervező: Ivan Stefanutti korunk egyik legsokoldalúbb alkotója az operaműfajban, aki a jelentős olasz színházakon kívül többek közt Párizs, Bécs és Monte Carlooperaházaiban rendezett, repertoárja a barokktól a bel canto operákon át a kortárs művekig terjed.
Karmester: Győriványi Ráth György, Kocsár Balázs
2011. november 19.
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni
Jóllehet a tavalyi évad végéig csak a Don Giovanni 493 alkalommal került színre, dalszínházunk Mozart-repertoárja felújításra szorul. A Lorenzo Da Ponte szövegeire írt trilógia új színrevitelének első darabja lesz a Don Giovanni. A díszlet alapötletét a világ egyetlen épen maradt korabeli díszlete, Palladio Vicenzában található alkotása adja - a Magyar Állami Operaházban ugyanebben a díszletben kerül majd színre a Figaro házassága és a Cosí fan tutte is. A produkció az Operaház és a vicenzai Teatro Olimpico együttműködésében valósul meg.
Rendező: Gianfranco De Bosio. Film-, színházi- és operarendezőként is hírnevet szerzett szerte Európában. Karrierje a padovai Egyetemi Színházban kezdődött. Vezette a torinói színházat, majd a Veronai Aréna igazgatója volt, melynek most is állandó tanácsadója. Operarendezései közül kiemelkedő Wagner Ring-tetralógiája és számos Verdi-mű, melyek közül leghíresebb az Aida színrevitele.
Jelmez- és díszlettervező: Nana Cecchi. Az egyik leghíresebb olasz jelmez- és díszlettervező a film, a színház és az opera műfajban. Mesterei Romolo Valli, Giorgio De Lullo és Visconti, akinek asszisztenseként is dolgozott Mozart: Cosí fan tutte c. operájának színrevitelénél. Karrierje ezután egyenesen ívelt felfelé. Elsőszámú szenvedélye a színpad, de számos filmprodukcióban is dolgozott, többek között Bertoluccival. Olaszország legjelentősebb operaházainak dolgozik rendszeresen, a szakmában „A jelmezek királynője” névvel illetik.
Karmester: Keri-Lynn Wilson és Medveczky Ádám. Keri-Lynn Wilson világ legkeresettebb női karmestere. Tanulmányait a Juillard Egyetemen végezte. Első sikereit fuvolaművészként aratta. 1990-ben kezdte el a karmesterképzőt, többek között Kurt Mazur növendékeként. Tanglewood-ban Seiji Ozawa asszisztenseként dolgozott, majd Claudio Abbadó-val dolgozott a Salzburgi Fesztiválon. A legnagyobb kanadai és amerikai zenekarok mellett dirigált a Római Operában, olyan szólistákkal dolgozott, mint José Carreras, Andrea Boccelli, Isac Stern; vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat, a Lipcsei Gewandhaus Zenekart, dirigált a Bécsi Staatsoper-ben.
2012. január 21.
Richard Wagner: A Rajna kincse
A Magyar Állami Operaház Wagner-előadásai az elmúlt években jelentősen csökkentek, A Rajna kincse 2007 óta nem szerepelt a kínálatban. A dalszínház jelenlegi vezetésének célja, hogy Wagner darabjai, mint az operairodalom kimagasló alkotásai újra otthonra találjanak az ország egyetlen operajátszásra szakosodott színházában. Az Andrássy úton négy év leforgása alatt ismét műsorra kerül a Ring-ciklus.
Rendező, jelmez- és díszlettervező: Achim Freyer. Hogy Freyer pályafutását a jelentől a múlt felé, vagy onnan tekintjük át napjainkig, mindegy. A tavalyi évadban a Los Angeles-i Operában rendezte meg Wagner Ring-tetralógiáját; az előző években a legnagyobb német operaházak mellett – többek közt – a velencei La Fenicében, a brüsszeli La Monnaie Operában, a bécsi Volksoper-ben és a Salzburgi Ünnepi Játékokon rendezett. Freyer Bertold Brecht egyetlen élő tanítványa.
Karmester: Győriványi Ráth György, Kovács János
2012. március 17.
Richard Strauss: Arabella
Az Operaház történetében egyetlenegyszer, 1934-ben tűzték műsorra Strauss operáját, Nádasdy Kálmán rendezésében.
Rendező: Marton László
Karmester: Kocsis Zoltán
2012. június 9.
Jean-Philippe Rameau: Hippolyte ét Aricie
Operaházi bemutató az Orfeo Kamarazenekar és Kórus vendégszereplésével. A premier alapját a mű 1757-es, prológus nélküli verziója adja – ez az utolsó változat, amely az operából Rameau életében színpadra került, és az első alkalom, hogy Rameau-mű szólal az Operaház színpadán – az előadás tisztelgés a komponista zsenije előtt, akit Szabolcsi Bence „minden idők legnagyobb francia zeneszerzőjének” nevezett.
Rendező: Káel Csaba
Karmester: Vashegyi György
A Magyar Nemzeti Balett bemutatói a 2011-2012-es évadban
Eldar Aliev, a Magyar Nemzeti Balett újonnan megbízott igazgatója nemzetközi szakmai kapcsolatai révén olyan koreográfiák műsorra tűzésére szerezte meg a jogot, amelyek eddig nem szerepelhettek hazai balett-színpadon. A társulat szakmai és művészi fejlődésének érdekében aprímabalerina assoluta címmel rendelkező,világhírűIrina Kolpakovát kérte fel balettmesternek egy, a jövő évadban rendezendő kurzusra. A balett-igazgató koncepcióját tartalmazó repertoár-piramis 50-60 %-a klasszikus baletteket, 30%-a neves koreográfusok neoklasszikus, vagy akár kortárs zenére megálmodott munkáit, 10%-ban kísérleti vagy modern produkciókat tartalmaz.
A jövő szezon kínálatában: széles alkotói spektrum; fókuszban a mai közönségigényekhez alkalmazkodó klasszikus előadások; műsoron a Seregi-trilógia minden darabja.
A darabválasztás motivációi: a magyar balett fejlődésének elősegítése; az együttes önazonosságának erősítése; a táncosok művészi erősítése; a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának gazdagítása.
2012. február 18., 19.
Szergej Prokofjev: Hamupipőke
Szergej Prokofjevzenéjére a koreográfiát Vlagyimir Vasziljev alkotta. Vasziljev a moszkvai Bolsoj szólistájaként kezdte pályafutását. A klasszikus balett műfaj meghatározó alakja, számos koreográfust ihletett meg technikai tudása. Szólista sztárként járta a világot, legtöbbször felesége, a nem kevésbé híres Jekatyerina Makszimova partnereként, később számos balettet állított színpadra, több nagybalettet koreografált. 1995-2000-ig a Bolsoj Színház főigazgatója.
2012. május 12., 13.
Maurice Jarre: A párizsi Notre Dame
A koreográfiát Maurice Jarre zenéjére Roland Petit készítette. Roland Petit igazi világnagyság a balettéletben. Francia táncművész és koreográfus. Karrierjét a Párizsi Operaház balett együttesében kezdte, majd több saját alapítású együttessel turnézott Európa-szerte és az Amerikai Egyesült Államokban, 25 éven át a Ballet de Marseille igazgatója. Drámai balettjeiben a fantázia keveredik a modern realizmus elemeivel; a halál és a végzet asszonyának motívuma végigszövi munkásságát.
A párizsi Notre Dame Victor Hugo regénye alapján készült, bemutatója a Párizsi Operában volt. A darab jelmeztervezője Yves Saint Laurent
Az évad első felében műsoron:
Mendelssohn /Seregi: Szentivánéji álom
Adam /Lavrovszkij: Giselle
Goldmark / Hidas / Seregi:A makrancos Kata
Csajkovszkij / Pártay: Anna Karenina
Hérold / Ashton: Arosszul őrzött lány
Csajkovszkij / Vajnonen: A diótörő
Az évad második felében az alábbi kínálattal várja közönségét a Magyar Nemzeti Balett:
Örvényben- modern balett-est (Robert North, Miryam Naisy, Krzysztof Pastor, David Dawson és Lukács András koreográfiái)
Minkus / Petipa: Don Quijote
Goldmark / Hidas / Seregi: A makrancos Kata
Kocsák / Harangozó: Hófehérke és a 7 törpe
Prokofjev / Seregi: Rómeó és Júlia
Kiemelt események a 2011/2012-es évadban
A tavasziParsifal-előadások karmestere a világhírű Christoph Eschenbach, aki az évadban két zenekari koncertet is vezényel. Eschenbachvendégkarmesterként a világ leghíresebb zenekaraival és operaházaiban lép fel. A washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar (National Symphony Orchestra) és a John F. Kennedy Előadóművészeti Központ zenei igazgatója. Szoros kapcsolatban áll a Schleswig-Holstein Zenei Fesztivállal, amelynek zenekarát vezető karmesterként gyakran dirigálja. Az Orchestre de Paris, majd a Philadelphia Orchestra zeneigazgatói posztját is betöltötte, turnézott a Londoni Filharmonikusokkal és a Drezdai Staatskapelle-vel, de fellép a Bécsi és New York-i Filharmonikusokkal és a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral is.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, az Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság megegyezésének értelmében a dalszínház saját büdzséjéből támogatja a zenekar működését – ezzel hosszú évek biztosítottá válik az együttes szakmai fejlődése, amely fontos lépés ahhoz, hogy visszanyerje nemzetközi rangját. A támogatás egyben olyan, nemzetközi hírű vendégkarmesterek meghívását is lehetővé teszi, akik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának régi presztízséhez illőek.
Az együttes decemberi hangversenyét Rafael Frühbeck de Burgos vezényli. Rafael Frühbeck de Burgos az egyik legnagyobb repertoárral rendelkező mai karmester, a berlini Rádiózenekar zeneigazgatója, korábban a Berlini Deutsche Opera és a Bécsi Szimfonikus Zenekar zenei direktora volt. Vendégkarmestere a washingtoni National Symphony Orchestra-nak és a tokiói Yomiuri Nippon Symphony Orchestra-nak. Korábban olyan együtteseket irányított, mint a Bilbaói Zenekar, a Spanyol Nemzeti Zenekar, a Düsseldorfi Szimfonikusok és a Montreáli Szimfonikus Zenekar. Az Egyesült Államokban a Philadelphiai Szimfonikusokkal debütált, azóta szinte valamennyi nagy amerikai együttest dirigálta, turnézott a Londoni Szimfonikusokkal és a Svéd Rádiózenekarral.
Világhírű énekesek a Magyar Állami Operaház színpadán:
A Rigoletto címszerepében Leo Nucci, akinek nevével szinte egybeforrt a púpos aggastyán szerepe, emellett a legnagyobb baritonszerepeket alakítja szerte a világon Londontól Párizson át a New York-i Metropolitanig.A mantuai herceg szerepében Charles Castronovót, a fiatal tenor-generáció egyik legkeresettebb művészét látja vendégül a budapesti operaszínpad.
A Tannhäuser előadásokban Johan Botha, a dél-afrikai születésű drámai tenor énekli a címszerepet. Az olasz és német dalművekben egyaránt kimagasló hangi teljesítményt nyújtó Botha a világ nagy színpadainak, többek közt a New York-i Metropolitan visszatérő vendége, akit eddig csak mozi-közvetítésből ismerhetett a magyar közönség.
Oratórium-koncertek
Brahms: Német Requiem – 2011. október 28., 29.
Rossini: Stabat Mater – 2012. április 13., 14.
A művek műsorra tűzésével a művészeti vezetés az Operaház zenekarának- és énekkarának más zenei repertoárban való megmérettetését kívánja biztosítani, amely a szakmai színvonal emelkedését is eredményezi.
ÚJ PROJEKTEK
A következő évadban egy háromlépcsős program keretében hét projekt indul el, amely a pályakezdő, a gyakorló, befutott és a már nyugdíjas korú hazai művészeknek nyújt támogatást.
Projektek a fiatalokért:
Balett-ösztöndíj
A Magyar Táncművészeti Egyetemmel és a világhírű Vaganova Iskolával együttműködésben évadonként négy fiatal magyar balettművészt jelölnek ösztöndíjra. A támogatottak az egyetem kötelékéből, vagy a Magyar Nemzeti Balett pályakezdő művészei közül kerülhetnek ki.
Operalia Énekverseny Támogatói Program
A Placido Domingo nevével fémjelzett nemzetközi énekverseny a világ nagy színpadaihoz jelenthet ugródeszkát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakos hallgatóinak jelentkezéshez szükséges DEMO-felvételek elkészítését az Operaház támogatja.
Steinway Zongoraverseny Támogatói Program
A felnövekvő zongoraművész-generáió egyik legfontosabb bemutatkozási helyszíne a hamburgi Steinway Nemzetközi Zongoraverseny. A magyar jelentkezők nevezési díját és kiutazását az Operaház támogatja.
Operaházi Előéneklések
Már zajlanak az operaházi meghallgatások, amelyek a következő évad szeptemberétől havonta nyújtanak megmérettetési lehetőséget fiatal magyar operaénekesek számára. A Győriványi Ráth György részvételével zajló előéneklések a szakmai továbblépés lehetőségét is hordozzák – a legjobb teljesítményt nyújtók mesterkurzusokon vehetnek részt – többek közt – Hamari Júlia vezetésével, illetvebemutatkozási lehetőséget nyerhetnek az Operaházba.
Operavizsgák az Operában
A Magyar Állami Operaház alapvető feladatának tekinti a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak szakmai segítését, ezért visszaállítja a régi hagyományt: a tanév végi operavizsgák visszakerülnek az Operaházba.
Projekt a gyakorló, és pályájuk csúcsán lévő művészekért:
Hazai operaszínpad a hazai operaénekesekért
Bár valós cél a Magyar Állami Operaház nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolása, s ezzel számos külföldi vendégművész bemutatása a budapesti operaszínpadon, a 2011/2012-es évad szereposztásaiban 92%-os a hazai művészek aránya.
A 8 százaléknyi részvételi arányban jelenlévő külföldi vendégművészek meghívása kettős célt szolgál: az egyik, hogy a magyar közönség megfizethető áron az operaházában találkozhasson a nemzetközi színpadok szereplőivel; a másik, kiemelten fontos cél, hogy a világhírű dirigensek figyelme az Operaház zenekari- és énekművészei felé forduljon. Mindez meghívások és a nemzetközi szakmai körforgás lehetőségét biztosítja.
A menedzsment nagy hangsúlyt fektet továbbá arra, hogy a nemzetközi színpadok keresett, hazai operaénekeseinek a Magyar Állami Operaház is biztosítson fellépési lehetőséget. Ezért a következő évadban a budapesti Operaház közönsége a színpadon üdvözölheti Komlósi Ildikót, Marton Évát, Miklósa Erikát és Rost Andreát.
Projekt a nyugdíjas korú művészekért:
Szociális alap
A Magyar Állami Operaház vezetősége a jövőben minden évben 10 nyugdíjas operaházi művészt kíván támogatni, havi százezer forinttal. A támogatottak személyéről bizottság dönt, amelynek tagjai közé Pongor Ildikót, Medveczky Ádámot, Sólyom Nagy Sándort és Szinetár Miklós kívánja meghívni maga mellé Horváth Ádám.
Tervek az Erkel Színházzal kapcsolatban
Horváth Ádám miniszteri biztos folyamatos tárgyalásokat folytat a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával az Erkel Színház megnyitásával kapcsolatosan. A színház profiljára vonatkozó koncepció kialakult: népoperai jelleggel kívánják működtetni, ahol a közönségnevelő funkció mellett az a szándék is érvényesül, amely a hazai énekes-társadalom foglalkoztatását szolgálja. A többnyire magyar nyelvű előadások az ifjúság beavató rituáléit is megvalósítják. A vezetőség bízik abban, hogy a nagyszámú diák látogató mellett újra megindul a vidéki operaturizmus, s a megfizethető jegyáraknak köszönhetően a nyugdíjas korosztály és a nagycsaládosok is birtokba veszik a színházat.
A megnyitás gyakorlati feltétele a színpadtechnikai rekonstrukció és a közönségforgalmi terek renoválása. A tervek szerint az Erkel Színház szervezetileg a Magyar Állami Operaházhoz tartozik, ám saját arculattal és repertoárral rendelkező, önálló művészeti egységként, fog működni.
Bál lesz az Operaházban
Az Operaház hazánk kevés intézménye közül az egyik, amelynek a tradíció jelenti legfőbb tartópillérét. A menedzsment tisztában van azzal, hogy a csaknem húsz esztendeje megrendezett Operabál immár hagyomány a budapesti szórakoztató-kulturális kínálatban. A sorozat nem szakad meg, folytatódik, ám ahogy az Operaház műsorkínálatát és működését európai színvonalra kívánják hozni, a báli rendezvény is átalakuláson megy keresztül. Az idei báli szezon legnagyobb ünnepe a Jótékonysági Gála. A menedzsment a jegyárakból befolyó, a károsultaknak átadni kívánt összeget húszmillió forintra becsüli, de az adakozó kedvtől függően ez az összeg a többszörösére is növekedhet. Az Operaház megmutatta, hogy másképp is képes hallatni a hangját. A művészet misszió, de eszköz is lehet, ha jótékony célú összefogás a tét. Az Operaház a jövőben sem tesz le a hasonló jellegű társadalmi szerepvállalásról.
Az operarepertoárban 7 felújítás a 2011/2012-es évadban:
Erkel Ferenc: Bánk bán
Az ősváltozat színpadi adaptációja a darab 150. évfordulója alkalmából
Rendező: Káel Csaba
Karmester: Héja Domonkos, Pál Tamás
Giuseppe Verdi: Aida
Rendező: Nagy Viktor
Karmester: Győriványi Ráth György
Giuseppe Verdi: Traviata
Rendező: Békés András
Karmester: Kocsár Balázs, Medveczky Ádám
Giacomo Puccini: Turandot
Rendező: Kovalik Balázs
Karmester: Kocsár Balázs
Giacomo Puccini: Pillangóasszony
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Karmester: Kovács János
Gioachino Rossini: Hamupipőke
Rendező: Nagy Viktor
Karmester: Vashegyi György
Richard Wagner: Tannhäuser
Rendező: Szinetár Miklós
Karmester: Győriványi Ráth György, Medveczky Ádám
A Magyar Állami Operaház a bemutatókkal és felújításokkal együtt összesen 225 előadással, 25 féle operával és 12 féle balettel várja a közönséget a 2011/2012-es évadban.