A MaszkaBál 2020. december 5-i adásában Kriszta Kinga és Geiger Lajos adott közös áriaestet az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán. Műsorukat 20:00 órától közvetítettük a Facebookon és az Origón.
Kriszta Kinga
szoprán énekesnő Debrecenben folytatta énektanulmányait, majd a Csokonai Színház énekkarának tagja lett, ahol már szólószerepekben is bemutatkozhatott Smetana, Muszorgszkij és Erkel műveiben. Az Operában Papagenaként debütált 2010-ben, és még ugyanabban az évben Paminát is elénekelte. Rendszeres megformálója Gara Mária (
Hunyadi László
), Melinda (
Bánk bán
) és Iluska (
János vitéz
) alakjának, emellett Janáček, Wagner és ifj. J. Strauss műveiben is láthatta őt a közönség.
Geiger Lajos bariton 2008-ban végzett a Zeneakadémián, de az Opera közönsége már egy évvel korábban is láthatta R. Strauss Elektrá jában. 2008 tavaszán megnyerte a II. Nemzetközi Erkel Ferenc Áriaversenyt, ezután meghívást kapott Madridba, hogy ő is képviselje Magyarországot az Európai Unió ünnepén. Változatos repertoárján elsősorban az olasz és a 19. századi operairodalom bariton szerepei találhatók meg, emellett gyakran hallható 20. századi magyar szerzők (Dohnányi, Kodály, Szokolay, Ránki) műveiben.
Az előadás művészeti vezetője:
Kovács Mária Anna
Az est műsorvezetője:
Mona Dániel
Zongorán közreműködött:
Tóth Sámuel Csaba
„Igyekszünk megélni az adventi lelkületet és reménnyel tekinteni a jövőbe” – Miniinterjú Kriszta Kingával és Geiger Lajossal
Mozarttól a bel cantón át Pucciniig terjed a december 5-i MaszkaBál íve, ami 20:00-tól látható az Opera Facebook-oldalán. Kriszta Kinga és Geiger Lajos a közvetítés előtt meséltek kettejük szakmai kapcsolatáról, a műsoron szereplő áriákhoz fűződő élményeikről és arról, hogyan élik meg a közelgő ünnepeket a jelenlegi körülmények között.
A pályájuk során milyen szerepekben találkoztak korábban a színpadon, és hogy esett a választásuk a
Bohémélet
ből
Mimì
és Marcello duettjére?
Kriszta Kinga:
Ha jól emlékszem,
Hunyadi László
t Miskolcon csináltunk közösen, illetve
A cigánybáró
ban is voltunk együtt Szinetár tanár úr rendezésében. Nagyon szeretek Lalival dolgozni, mert nagyon emberséges, jó partner, közvetlen ember, megbízható, a színpadon és az életben is. A
Bohémélet
re azért esett a választás, mert viszonylag kevés bariton-szoprán duett található az operairodalomban, amit mindketten ismerünk, és aránylag rövid határidő alatt megfelelő módon fel tudunk rá készülni.
Geiger Lajos:
Az említett műveken túl a
Bohémélet
ben is szerepeltünk közösen. Abban a rendezében akkor épp Schaunard voltam. Miskolcon és Szegeden énekeltem Marcellót, ami most ugye visszaköszön majd ebben a produkcióban. Colline-t és persze Rodolfót leszámítva szerintem már minden férfiszerepet énekeltem ebben az operában. Ha erre a darabra gondolok, vidám, érzékeny pillanatokkal és viccelődéssel tarkított próbák és előadások jutnak az eszembe, és Kingáról csak jó emlékeim vannak nekem is, művészpartként, emberként egyaránt.
Milyen szempontok alapján válogatták a műsoruk további áriáit?
KK:
A
Bohémelet
ből
Mimìt
vidéken énekeltem, a
Carmen
ből Micaëlát is nagyon régen, és azt gondoltam, megmutatom, hogy ezeket a szerepeket most hogyan tudom előadni. Az is fontos volt, hogy ezek a karakterek énektechnikailag és személyiségüket tekintve is közel állnak hozzám. A
Normá
ból a „Casta diva”-t pedig azért választottam, mert olyan művet is szerettem volna választani, amit, ha valaki ismeretlenül is belehallgat a közvetítésbe, akkor is ismerős legyen a számára. Ezt Debrecenben több mint 10 éve az
Oblom-off
című prózai előadásban énekeltem, ahol a főszereplő édesanyjának volt a kedvenc dala, Andrzej Bubien rendező pedig felkért, hogy kettőzött szerepben énekeljem. Nagyon szerettem ezt a produkciót, mert olyan színészekkel voltam egy közösségben, mint Trill Zsolt, Györgyi Anna vagy Szűcs Kata. Nagyon tanulságos volt megtapasztalni a prózai színház próbafolyamatát, aminek során egy másfajta műhelymunkával ismerkedtem meg.
GL:
Mozart
Figaró
jában leginkább a játékossága fogott meg. Ezt a szerepet még csak koncerten énekeltem, előadásban a Grófot alakítottam, ő tekinthető inkább baritonszerepnek. De a technikát tekintve ugyanolyan hasonlóságot látok kettejük közt, mint a Don Giovanni és Leporello között. Az operákon belül ezek a párosok fachban annyira közel állnak egymáshoz, hogy csak habitus kérdése, egy művész melyiket tudja megformálni, vagy meg tudja-e formálni mindkettőt. A Szerelmi bájital kis túlzással a Zeneakadémia óta elkísér, és a bel canto szerepek közt ez az egyik kedvencem, annyira bájos Belcorének az önhittséggel párosuló esetlensége. Ő egy pojáca, akit a nagyképűségében úgy érzi, a hölgyeket felmagasztalja azáltal, hogy a hódolatát kifejezi irántuk. Ugyanakkor szerethető is, amikor a darab végén nem sértődik meg, és áldását adja a szerelmesekre. Gara nádor, akit két éve énekeltem Kingával Miskolcon, számomra érdekes dilemma. Nemzeti érzelmű emberként egyrészt én is átérzem a negatív főhős iránti ellenszenvet, miközben a saját szemszögéből az ő álláspontja is védhető, hiszen az erőt és a nemesi hagyományokat képviseli egy szerinte felkapaszkodott család méltatlannak ítélt sarjával szemben.
Hogyan élik meg most a mindennapokat, milyen érzésekkel készülnek a közelgő ünnepekre?
KK:
Most nagy volt a boldogság, mert tegnapelőtt a bölcsödében, óvodában jött a Mikulás, a hétvégén pedig itt a családban. A férjemmel, Horváth Istvánnal igyekszünk most is gyakorolni, dolgozni, mert bár a jövőt nem lehet előre látni, azért odafigyelünk a felkészültségünkre. Sokkal többet vagyunk a gyerekekkel is, amire pedig rendes körülmények között, ha az Opera dübörögne, nem tudnánk ennyi időt fordítani. Érezhető tehát a mindennapokban egyfajta kettősség.
GL:
Mi is igyekszünk megélni az adventi lelkületet és a korlátozott játszási lehetőségek közepette próbálunk reménnyel tekinteni a jövőbe. Én Komlósi Ildikóval dolgozom, készülünk az újabb szereplehetőségekre, hogy szükség esetén készen álljak. Tehát munkával és a jövőbe vetett bizalommal várjuk a karácsonyt és az új évet is.
Műsor:
Mozart:
Figaro házassága
– Figaro C-dúr áriája az I. felvonásból („Non piú andrai”) – Geiger Lajos
Bellini:
Norma
– Norma áriája az I. felvonásból („Casta diva”) – Kriszta Kinga
Donizetti: Szerelmi bájital – Belcore áriája az I. felvonásból („Come Paride, vezzoso”) – Geiger Lajos
Bizet:
Carmen
– Micaëla áriája a III. felvonásból („Je dis que rien ne m'épouvante”) – Kriszta Kinga
Liszt:
Der du von dem Himmel bis
t
– Tóth Sámuel Csaba
Erkel:
Hunyadi László
– Gara nádor áriája („Teljesül hát az álma e nyughatatlan szívnek”) – Geiger Lajos
Puccini:
Pillangókisasszony
– Cso-cso-szán nagyáriája a II. felvonásból („Un bel dì vedremo”) – Kriszta Kinga
Puccini:
Bohémélet
– Mimì és Marcello duettje a III. felvonásából („O, buon Marcello, aiuto!”) – Kriszta Kinga, Geiger Lajos
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Kummer János