Dorothy és Totó kalandjait, a Sárgaköves úton megszerezhető tanulságokat mindenki kívülről fújja – most az ikonikus mese kevésbé taglalt színháztörténeti kulisszái mögé nézünk be.
Beszédes, hogy L. Frank Baum mára klasszikussá vált, nagy sikerű meseregényét nem sokkal a megjelenése után, 1903-ban a Chicago Grand Opera House musical formájában tűzte műsorra, majd még ugyanabban az évben átkerült a Broadway színházi repertoárjába. Már az 1939-es filmváltozat is egészen színházszerű mind a szereplők játékát, mind pedig a helyszínek ábrázolását illetően. A karakterek tarkák, látványosak, a festett díszlet grandiózus és álomszerű. Erre az érzetre erősítettek rá azok a zenés darabok is, melyeket az egyébként a Broadway világában elismert szerzőpáros, Harold Arlen és Yip Harburg komponált a hollywoodi produkcióhoz. Az Óz, a nagy varázsló csodálatos történetéről tehát látszott, hogy kiválóan adaptálható színpadi környezetbe. A meseregény karakterjegyeit és utóéletét figyelembe véve, azt kell gondolnunk, hogy Baum maga is inspirálódott a színház közegéből.
A Chittenangóban született fiatalember határtalan fantáziájának köszönhetően, az önkifejezés erős igényével, valamint a művészetek iránti rajongásával hamar megtalálta azokat a kreatív impulzusokat, melyek elindíthatták azon az a kacskaringós úton, melynek végén a világhírnév várta. Kevesen tudják, hogy mielőtt az amerikai gyermekirodalom kultikus alakjává vált, irodalmi szárnypróbálgatásai mellett színházi munkákat is vállalt. Eleinte jelmezbeszerzőként dolgozott, később megpróbálkozott színdarabok írásával, emellett olyannyira érdekelte a színjátszás, hogy szabadidejében hivatásos színészek technikáját tanulmányozta, Shakespeare-szakaszokat memorizált. Amikor alkalma nyílt rá, kisebb-nagyobb mellékszerepekben is megcsillogtathatta tehetségét. Vagyonos édesapja – aki New Yorkban és Pennsylvaniában egy sor operaháznak volt a résztulajdonosa –, látva fia lelkesedését hozzájárult anyagilag ahhoz, hogy Baum Richburgben megalapítsa a saját színházát. Az öröm nem tartott sokáig, ugyanis egy szerencsétlen véletlen során az intézmény porig égett, és vele együtt megsemmisült az író számos kézirata is.
Hosszú viszontagságokat követően jóbarátjával és munkatársával, W.W. Denslow illusztrátorral kiadatta főművét, az Óz, a nagy varázsló-t, mely hatalmas kritikai elismerést szerzett Baumnak, meseregényét pedig a legkeresettebb könyvek közé repítette.
Mivel az író a továbbiakban is elkötelezett híve maradt a színháznak, kapva kapott az alkalmon, hogy az 1903-as musicalnek ő jegyezze a szövegkönyvét. A darab tekintélyét csak öregbítette, az eredeti művet pedig újra a figyelem középpontjába helyezte a 2011-ben bemutatott átdolgozás, melynek zeneszerzője Andrew Lloyd Webber volt. Úgy tűnik tehát, hogy Óz fantasztikus története korszakos, megkerülhetetlen alkotása lett a XX. század irodalmának és színháztörténetének. A varázsló birodalmát minden gyermek és felnőtt egyaránt nagy izgalommal járta be az évtizedek során. Magyarországon a könyv 1940-ben jelent meg Óz, a csodák csodája címen, Beöthy Lydia remek fordításában. A Libri a Scolar Kiadóval együttműködésben idén karácsonykor a gyönyörűen illusztrált, ünnepi díszkötetét Baumnak és méltán híres meseregényének szenteli, mely új kiadásban található meg a Libri Könyvesboltok kínálatában, valamint a libri.hu oldalon. Legalább 10.000 forint értékű vásárlás felett, Dorothy és Totó története 999 Ft-os áron lehet az olvasóké. Kísérje el őket egy páratlan utazásra, és idén karácsonykor tapasztalja meg – akár gyermekeivel közösen – a csodákat!