Tovább a tartalomhoz

A hagyományos Pas de Trois-est – kivételes – előestéjén ismét a kortárs táncosok, alkotók, koreográfusok, független társulatok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, a műsor második felében pedig a Magyar Nemzeti Balett egyik ifjú koreográfusának alkotásával ismerkedhetünk meg.

Budapest Táncszínház: SEC

Koreográfus: Zachár Lóránd
A lélek szerepében: Vattai Dzsenifer
A test szerepében: Sághy Alexandra

A születés és a halál misztériuma örökös és megválaszolatlan kérdéseket vet fel bennünk. Már fogantatásunk pillanatában részesei vagyunk a halálnak, az idő kikerülhetetlen örvényében süppedve végzetünk felé. Normális körülmények között nincs indok, ami megmagyarázhatja, vagy akarat, amely befolyásolhatja ezeket a folyamatokat. Életünkről és halálunkról nem mi döntünk.

Létezhet tehát egy hatalmas tudat-halmaz, egy végtelen gondolat, amely az általa kreált világban organizálja egyéni létünk fizikai szükségét vagy szükségtelenségét. Számunkra, emberi lények számára egy felfoghatatlanul óriás intelligencia töredékei lehetünk, gondolatszállítók, akik újabb és újabb tapasztalatokkal tágítják az Univerzum határait.

Fizikai létünk végén lepereg előttünk életünk filmje. Teremtőnk, az óriástudat számára talán ez az a pillanat, ami igazán fontos, mert ekkor, végső gondolatunk utolsó szikrájaként lövelljük felé egy egész élet tapasztalatait.

Bozsik Yvette Társulat: Orfeusz (részlet Christoph Willibald Gluck Orfeusz és Eurüdiké című művéből)

Koreográfus: Bozsik Yvette
Zene: Christoph Willibald Gluck
Kreatív producer: Iványi Marcell
Film: Iványi Marcell, Becsey Kristóf
Fény: Pető József
Jelmeztervező: Bozóki Mara
Táncolják: Samantha Kettle, Vati Tamás, Góbi Rita, Gulyás Anna, Hasznos Dóra, Krausz Alíz, Stohl Luca, Frigy Ádám, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Vislóczki Szabolcs 

A mű az élet, a halál, a szerelem, a kitartás és a hit nagy kérdéseit boncolgatja. Az ember önfeláldozásáról szól, a szerelem visszaszerzéséről a haláltól. Az Orfeusz és Eurüdikét Bozsik Yvette két nagy példaképe is színpadra vitte, így ez a koreográfiája előttük is tisztelgés: Pina Bausch és Mary Wigman munkássága előtti meghajlás és emlékezés.

A hangfelvétel a La Petite Bande előadásában, Sigiswald Kuijken vezényletével hangzik el, a La Petite Bande és az Accent Kiadó szíves hozzájárulásával. Az előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az előadás a Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben jött létre.

Magyar Nemzeti Balett: I.F.E.L. 

Koreográfus: Biocca Mark James
Zene: Christian Calcatelli (L.I.F.E.)
Világítás: Biocca Mark James
Táncolják: Asai Yuka, Crnić Nika, Carulla Leon Jessica, Mingardo Angela, Kekalo Iurii, Leblanc Gergely – a 2016/2017-es évad Étoile-ja

Balett négy tételben (Bója, Ármány, Lángok és Végtelen), kifejezetten erre a koreográfiára szerzett zenével. A négy tétel különböző, így bármely sorrendben előadható. A magány, barátság, felfedezés, szerelem, szenvedély és elkeseredettség témái folyamatos körforgásban kerülnek elénk — ahogy az életben is.

Elsődleges kommunikációs csatornánk a testünk, amit a klasszikus balett eszközeivel használva minden elénk gördülő akadályt – országhatárokat, vallási különbözőségeket – át tudunk hidalni, és a közönség kezébe adva így a lehetőséget, hogy a mi világunkból valami személyeset magukkal vigyenek. Vagy inkább: bármilyen nemzetiségű vagy vallású nézőt világunkba invitálhatunk, hogy részévé váljon és egy szeletét magával vigye.

Ennek eredményeként remélhetőleg egy, a maga egyszerűségében is szép és valódi élmény/előadás jön létre, amivel mindenki azonosulhat.

A darabot először 2014-ben, Portugáliában mutatták be, a lisszaboni Teatro Camões-ban.

2017. március 3. 19:00 | Erkel Színház