Venekei Marianna - Velekei László - Várnagy Kristóf / Bartók Béla

BARTÓK TÁNCTRIPTICHON

kortárs balett 16 09. Pongor Ildikó bérlet

2024. február 18., vasárnap 11:00

Magyar Állami Operaház

Ajánló

Három egyfelvonásos táncmű három részben

Bemutató

A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, Táncszvit

Az előadás hossza: , 2 szünettel.

Bartók Béla művei megkerülhetetlenek a balett-társulat, a zenekar és az OPERA életében, A fából faragott királyfi bemutatója több mint 100 évvel ezelőtt az intézmény történetének egyik legjelentősebb mérföldköve volt. A mesevilágot idéző művet 2023 tavaszán állította ismét színpadra Velekei László, most pedig a nagyváros forgatagát bemutató A csodálatos mandarin és a népzenei ihletettségű Táncszvit új produkciói teszik teljessé a Bartók TáncTriptichont, előbbi Venekei Marianna, utóbbi Várnagy Kristóf elképzelései szerint.

Részletek

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Dátum
2024. február 18.
Kezdés ideje
11:00
Befejezés ideje
13:50
Venekei Marianna / Bartók Béla

A CSODÁLATOS MANDARIN (Bemutató)

A produkció a Bartók TáncTriptichon c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/bartok-tanctriptichon-bemutato-2023/


A mai világban is felkavarónak találjuk a Lengyel Menyhért erotikával, szexualitással és abúzussal fűtött pantomimjátékából készült A csodálatos mandarint. A kölni ősbemutató idején azonban egyenesen botrányosnak látták, mint az kiderül a mű zeneszerzőjének, Bartók Bélának egy leveléből: „Kölnben a Mandarin után zajos tüntetés volt a szöveg ellen és ellentüntetés mellettem. […] Szóval el lehet mondani, hogy vastaps (és vasfütty) volt. […] Ha legalább a zene idézte volna a skandalumot elő. Pesti újságok azt a hírt közlik, hogy hatóságilag betiltották a darabot… Nincs is nagyszerűbb reklám, mint a betiltás.” Akár felkavaró, akár botrányos, az biztos, hogy nagyhatású műről van szó, amely ennek megfelelően be is járta a világot. Bemutatták Európa, Amerika, Ázsia számos országában, de még a Dél-afrikai Köztársaságban is. A Bartók TáncTriptichon részeként a 2023/24-es évadban Venekei Marianna koreográfiájával kerül színre a balett, aki így vall róla: „Nagy kihívás olyan darabot koreografálni, mint A csodálatos mandarin, melyet az elmúlt száz évben már számtalan koreográfus és rendező színpadra vitt. Ötvözni kell a jelent és a múltat, megtalálni az utat a 21. század nézőihez, közben hűségesnek maradni Bartók Béla zenéjéhez. Nagy lehetőségek rejlenek a műben. Egyrészt kiválóan be lehet mutatni a főszereplőket a tánc sajátosságai révén, másrészt pedig a nagyvárosi miliőt. Izgalmas kaland felfedezni a szereplők belső világát, kibontani személyiségük egyre mélyebb rétegeit.”

Velekei László / Bartók Béla

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI

A produkció a Bartók TáncTriptichon c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el:
„Operaházunk félszázados múltjában nincs még egy olyan fontos dátum, mint Bartók Béla első táncjátékának, A fából faragott királyfinak bemutató előadása 1917. május 12-én. Ekkor csendült fel először a magyar dalszín-házban olyan muzsika, melyben a magyar szellem, Vörösmarty, Petőfi, Ady nemzetének géniusza, igazi nagyság-ban, teljes eredetiségében nyilatkozhatott meg” – írja a zenetudós Tóth Aladár, az OPERA későbbi igazgatója. Az ősbemutató óta eltelt 105 év alatt számtalan jelentős koreográfus vitte színre a szinte folyamatosan a repertoár részét képező darabot, melyben a meseszerű erdei világ keveredik a férfi és nő valóságosan mély, emberi küzdelmeivel. A mű a 2022/23-as évadban a Győri Balett igazgatója, Velekei László által kelt életre.
Várnagy Kristóf / Bartók Béla

TÁNCSZVIT (Bemutató)

A produkció a Bartók TáncTriptichon c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el
Éppen 100 éve mutatták be Bartók BélaTáncszvitjét, együtt Kodály ZoltánPsalmus Hungaricus és Dohnányi ErnőÜnnepi nyitány című művével, amelyekkel Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 50 éves jubileumát ünnepelték. „Előadásra kerülő Tánc-suitem öt részből áll. (…) Mind az öt táncnak eredeti, népies, de nem népi témája van, és szünet helyett az egyes táncok között kis zenekari közjátékot alkalmaztam. (…) az egész műnek az volt a célja, hogy valami ideális elképzelésű parasztzenefélét, azt is mondhatnám: valami költött parasztzenefélét egymás mellé sorakoztatni, mégpedig úgy, hogy a mű egyes tételei bizonyos határozott zenei típusokat mutassanak be. Mintául mindenféle nemzetiség parasztzenéje szolgált: magyar, oláh, szlovák, még arab is; sőt itt-ott ezeknek a fajtáknak kereszteződése is” – írja Bartók a művéről. A magyar operaszínpadról nem hiányozhatnak Bartók színpadi művei, sőt azon alkotásai, amelyek balettzeneként is remekül funkcionálnak, így a Táncszvit sem. A produkció koreográfusa Várnagy Kristóf, a Recirquel társulat előadója és művészeti menedzsere, aki nem kisebb együttesekkel dolgozott együtt, mint a Svéd Királyi Balett, a FrenÁk Társulat vagy a Cirque du Soleil.

Kritikai visszhang

"A produkció sikerének egyik kulcseleme a (...) Magyar Állami Operaház Zenekara volt. A Mandarin éles modernizmusától, A fából faragott királyfi harmonikusabb muzsikáján át az örömteli, népzenei hatásokat hordozó Táncszvitig a zenészek játéka gazdag tapasztalatról árulkodott, amelyhez ebben a repertoárban aligha fogható bárki másé a világon."

Gianmarco Segato, Bachtrack