Sir Kenneth MacMillan / Liszt Ferenc – John Lanchbery

MAYERLING

neoklasszikus balett 14 főpróba

2024. március 14., csütörtök 18:00

Magyar Állami Operaház

Ajánló

Balett három felvonásban

Az előadás hossza: , 2 szünettel.
Liszt Ferencnek mintegy harminc zenedarabjából állította össze és hangszerelte a Mayerling három felvonásnyi muzsikáját John Lanchbery. A sok ismerős mű, mint a Faust-szimfónia, a Mefisztó-keringő, a Transzcendens etűdök vagy éppen a Zarándokévek tételei olyan egységes zenefolyammá állnak így össze, amely nagy erővel és sodrással tudja kísérni a Mayerling romantikus tragédiáját. A történet alapja egy igaz, bár máig rejtélyes mayerlingi gyilkosság és öngyilkosság, mégpedig valós, osztrák–magyar monarchiabeli, történelmi figurákkal: a középpontban az osztrák trónörökös, Ferenc József fia, Rudolf, illetve annak ifjú szerelme, Marie (Mary) Vetsera bárónő áll. A főszerepet, amely a balettirodalom egyik legmegterhelőbb szerepe a rendkívül hosszú színpadi jelenléttel, az előző, 2004-es operaházi bemutatón Solymosi Tamás táncolta, ez volt talán legnagyobb szerepeinek egyike. Ezúttal az ő balettigazgatósága alatt kerül színre Sir Kenneth MacMillan világhírű, 1978-as koreográfiája, akitől a budapesti közönség a Manont is láthatta. Az eredetileg táncművész MacMillan ontotta magából a táncműveket drasztikusan kitolva a klasszikus balett határait a végletekig.

Részletek

Helyszín
Magyar Állami Operaház
Dátum
2024. március 14.
Kezdés ideje
18:00
Befejezés ideje
22:00

Cselekmény

Cselekmény
Ma sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi történt valójában azon a fagyos januári hajnalon a Bécsi-erdőben megbúvó mayerlingi vadászkastélyban, vélhetően azért, mert a két szerelmes halálának okára vonatkozó jeleket a lehető legnagyobb alapossággal tüntette el a császári udvar. Vajon szerelmi öngyilkosság történt? Esetleg egy részeg verekedés tört ki, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosával és szeretőjével, Vetsera Máriával? Rudolf főherceg és Stefánia belga hercegnő politikai érdekből megkötött, de csődbe jutott házassága, a trónörökös liberális nézetei és folyamatos összetűzései apjával, Ferenc József császárral, az anyai szeretethiány kétségtelenül mind előidézték a Mayerling tragikus végkifejletét. A naplókból és a levelekből egy bohém, csapongó, gyakran erőszakoskodó trónörökös képe rajzolódik ki, akit egy megszállott, a szerelemért akár életét is áldozni vágyó fiatal lánytól való elszakadásra akartak kényszeríteni.

Prológus: Heiligenkreuz temető, Mayerling közelében (1889. január 31-i napkelte előtt)
Egy fiatal lányt temetnek az éj leple alatt teljes titokban egy magányos templom melletti temetőben. Ez a temetés annak a tervnek a része, ami megvédi a Habsburg-házat a botránytól, és megóvja a már több mint 600 éve hatalmon levő uralkodócsalád becsületét.

Első felvonás
1. kép – Bécsi császári palota, a Hofburg bálterme, 1881

Rudolf trónörökös és Stefánia belga hercegnő menyegzői bálján a fiatal főherceg megbotránkoztatja az udvart, megsérti szüleit és feleségét azzal, hogy nyíltan flörtöl Lujza hercegnével, menyasszonya húgával. A botrányos jelenet után egyedül maradva Rudolf összetalálkozik korábbi szeretőjével, Larisch grófnéval és Vetsera bárónővel, aki bemutatja neki legkisebb lányát, Máriát. A találkozást négy magyar tiszt zavarja meg. Rudolf tárgyal velük. A Habsburg-címerben ábrázolt kettős sas azt szimbolizálja, hogy a család a Bécstől keletre és nyugatra eső területeket felügyeli. A magyarok azonban függetlenségüket kérik. A tisztek távozása után Larisch grófné kihasználva Rudolf egyedüllétét, közös múltjukat idézi fel, amit Taaffe gróf miniszterelnök, Rudolf egyik legnagyobb ellensége észrevesz és jelent Ferenc Józsefnek. Larisch csókját már Ferenc is látja, mindenki megbotránkozva távozik.

2. kép: Erzsébet császárné lakosztálya a Hofburg-palotában
Erzsébet császárné és királyné (Sisi) eltávozott a bálról és udvarhölgyeivel múlatja az időt. Rudolf mielőtt ifjú hitveséhez menne – együttérzést remélve boldogtalansága, kényszerházassága miatt – meglátogatja.

3. kép: Rudolf trónörökös lakosztálya a Hofburgban
A kiábrándult Stefánia hercegnő nászéjszakájára készülve elbocsájtja a szolgálóit. Rudolf kegyetlenül megtréfálja félénk feleségét: egy revolverrel halálra rémiszti.

Második felvonás
1. kép: Egy sivár, rossz hírű kocsma Bécsben

Néhány évvel később Bratfisch, Rudolf hűséges fiákerese kíséretében Rudolf és Stefánia álruhában érkezik a kocsmába. Látva Stefánia rosszkedvét, Bratfisch mindent megtesz, hogy mosolyt csaljon az arcára. Egyre felszabadultabb a hangulat, Stefánia végül csalódottan elhagyja a kocsmát. Rudolf szeretőjére, Kasper Micire és magyar barátaira koncentrál. A mulatság tetőfokán razziázó rendőrök lepik el a kocsmát, Rudolf, Mici és a magyarok elrejtőznek. A rendőrség néhány letartóztatás után távozik. A folyamatos megfigyeléstől elkeseredett Rudolf javaslatot tesz Micinek: kövessenek együtt öngyilkosságot. Taaffe gróf megérkezik, miután figyelmeztetik, hogy Rudolf a kocsmában van. Rudolf ismét elbújik, de a Taaffe által megfenyegetett Mici, átadva egy birodalomellenes pamfletet felfedi őt a grófnak, akivel aztán elmegy.

2. kép: A kocsma előtt
Amint Rudolf elbúcsúzik a barátoktól, Larisch grófné felismeri őt és bemutatja neki a fiatal nővé vált Vetsera Máriát.

3. kép: Vetsera bárónő rezidenciája
Mária megigézve nézi Rudolf portréját, amikor Larisch grófnő meglátogatja őket Vetsera bárónő meghívására. A grófné (hamis) kártyát vet Máriának, és azt ígéri, hogy szerelmi álmai valóra válnak. A szerelmes lány levelet ír a trónörökösnek.

4. kép: Hofburg
A császár születésnapja tiszteletére rendezett ünnepségen Taaffe gróf számonkéri Rudolfon a pamfletet, aki gúnyosan reagál a fenyegetésre. Erzsébet egy festményt ad ajándékba a császárnak, melyen az uralkodó szeretője, Schratt Katalin látható. A vendégek kivonulnak megnézni a tűzijátékot, Erzsébet és Middleton kettesben maradnak. Gyengéd kapcsolatukat, csókjaikat kifigyeli Rudolf és mardosó haragot érez. Rudolfot lelki beteggé teszi anyja hűtlensége. Larisch grófnő azonban jobb kedvre deríti, amikor átadja Mária levelét.

5. kép: Rudolf trónörökös lakosztálya a Hofburgban
Marie és Rudolf először találkoznak titokban. Szenvedélyes együttlétük alatt többször foglalkoznak a halál gondolatával.

Harmadik felvonás
1. kép: Császári vadásztársaság vidéken, Bécs környékén, 1889. január

A császári család és vendégei vadászaton vesznek részt. A csodálatos nap botrányba fullad, mert Rudolf vadul megrántja a ravaszt, elsül a puska a kezében, a golyó megöl egy udvaroncot és majdnem megsebesíti a császárt.

2. kép: Rudolf trónörökös lakosztálya a Hofburgban
A császárné felfedezi Rudolf együttlétét Larisch grófnéval, és elküldi a grófnét. Nem tudja, hogy Mária kint vár. Mária belép a lakosztályba Rudolfhoz, aki kérleli a lányt, hogy haljon meg vele együtt.

3. kép: A vadászház Mayerlingben, 1889. január 30.
Rudolf vadásztársainak, Hoyos grófnak és Coburg hercegnek azt mondja, hogy nem érzi túl jól magát, és szeretne egyedül maradni. Az ivócimborák elmennek. Megérkezik Bratfisch Máriával. Rudolf megkéri Bratfischt, hogy szórakoztassa őket. Nem jár sikerrel, így Rudolf mély elkeseredésében felszóltja Bratifischt a távozásra. Rudolfot elborítja az izzó szenvedély, vadul szeretkezik Máriával, majd morfiuminjekcióval csillapítja felborzolt idegeit. Még egyszer utoljára karjába zárja Máriát, majd lelövi. A zajra berohan a szobába Hoyos, Coburg és Loschek, az inas, de a trónörökös feldúlva elbocsátja őket. Amikor egyedül marad, végez magával is.

Epilógus: Heiligenkreuz temető, Mayerling közelében (1889. január 31-i napkelte előtt)
Egy fiatal lányt temetnek az éj leple alatt teljes titokban egy magányos templom melletti temetőben.

Kritikai visszhang

"Nicholas Georgiadis eredeti díszleteit és jelmezeit mesterien reprodukálták a Nemzeti Balett műhelyeiben, és pont úgy festettek, mint a Covent Gardenben. És pár kivételtől eltekintve ez a kiváló táncosi teljesítményekről is elmondható. A Mayerling nagy társulatot kíván, ahol többféle szereposztás egy seregnyi nevesített alakot személyesít meg, és ez a társulat magabiztosan felelt meg a kihívásnak."

Graham Watts, Bachtrack