Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij

A hattyúk tava Dubajban

Klasszikus balett 12
, –
Dubai Opera
Az előadás hossza szünettel
  • I. felvonás:
  • Szünet:
  • II. felvonás:
  • Szünet:
  • III. felvonás:

Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. A mű egyik legkirívóbb technikai nehézsége és egyben bravúrja, hogy Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja.

Cselekmény

I. felvonás

Siegfried születésnapja a kastélyban
Siegfried herceg tizennyolcadik születésnapját ünneplik. Barátja, Alexander, az udvaroncok és a környékbeliek meglepetés-ünnepséget készítettek számára a kastély parkjában. A herceg nevelőjét, Von Rasposent idegesíti Siegfried és Alexander baráti kapcsolata a helyi parasztokkal. A mulatságot a királynő érkezése szakítja félbe. Megajándékozza fiát a trónörököst megillető gyűrűvel, hogy emlékeztesse rá: nemsokára el kell foglalnia az őt megillető helyet, és feleséget kell választania. Siegfriedet elkeseríti a tény, hogy ilyen hamar véget ér gondtalan ifjúsága. A lassan besötétedő kertben a jövőjén gondolkozik Alexanderrel. Végül úgy döntenek, hogy felfedezik a környező erdőt.
II. felvonás
Találkozás Odette-tel
Siegfried és Alexander eltévedtek az erdőben: egy tó partján találják magukat. Egy hatalmas, felettük köröző madár félelemmel tölti el őket: a karmos madár Von Rasposenre emlékezteti őket, azt hiszik, a rosszindulatú nevelő kémkedik utánuk. A madár – valójában a gonosz varázsló, Von Rothbart – odahív egy hattyút a sötétbe boruló tóból, aki emberi alakot ölt. Ő Odette, a Hattyúkirálynő, Siegfried pedig úgy érzi, benne és hattyú társnőiben megtalálta azt az őszinte és egyszerű eszményképet, amit mindig is keresett. Végtelen örömöt érez, míg körbe veszik ezek a tiszta lények. Megesküszik, hogy ehhez az ideálhoz örökké hű marad.
III. felvonás
Az árulás - Bál a kastélyban
Az estélyen különböző menyasszonyjelölteket mutatnak be Siegfriednek. Ám ő, a vendégek csodálkozására, és édesanyja kétségbeesésére, visszautasítja, hogy válasszon közülük; mindez pompa és ragyogás éles ellentétben áll azzal a tiszta látomással, amit a tó partján tapasztalt. Von Rasposen bejelenti a vendégeknek: megérkezett Von Rothbart lovag, lánya, Odile és kíséretük. Siegfried azt hiszi, Odile, a Fekete Hattyú a Fehér hattyúkirálynő, Odette, de legbelül valójában bizonytalan. Odile azonban teljesen elvakítja őt virtuóz és érzéki táncával. Alexander megrémül, amikor Siegfried Odile-nak kínálja a gyűrűjét. A herceg csak későn ismeri fel, hogy ezzel elárulta eszményképét, Odette-et. Kétségbeesetten rohan vissza a tóhoz.
IV. felvonás
Kibékülés Odette-tel
A csalódott, elárult Odette és a hattyúlányok a holdfényes tóparton gyülekeznek, itt talál rájuk Siegfried. Odette megbocsát szerelmének és megpróbálja megvigasztalni, mondván, ez egy olyan fájdalmas tapasztalás volt, ami közelebb viheti a valósághoz; és muszáj a való világban élnie. Von Rothbart megpróbálja eltávolítani Siegfriedet a tópartról, de jóllehet Siegfried ellenáll, a végén belefullad a tóba. Von Rasposen abbahagyja a hiábavaló keresést a herceg után, közben Alexander megtalálja barátja élettelen testét. Siegfried eszményei ezentúl benne élnek tovább.

Média

Kritikai visszhang

„A Magyar Nemzeti Balett mindent beleadott, hogy A hattyúk tavát emlékezetessé tegye. Számtalan táncost láthattunk a színen látványos jelmezekben az első és a harmadik felvonásban. Maximálisan felnyitják a szemünket és elménket, és pont ekkor a fehér hattyúk minimalista ragyogása szinte elvakít bennünket.”
Robert de Koning, Journelism

„Az ikonikus A hattyúk tava ékes bizonyítéka, hogy a művészet és a zene egyetemes nyelv, amely szavak nélkül is össze tudja kapcsolni a különböző népeket és kultúrákat. (…) A produkcióban látható csodálatos jelmezek, színek, világítás és persze a férfi és női táncosok dinamikus előadása, harmonikus összjátéka és hatalmas térformái életerővel, eleganciával és szépséggel töltötték meg a színpadot.”
Maha Adel, Al Khaleej