(1905-1976)
A Nemzeti Zenedében orgonát és Lajtha László irányításával zeneszerzést tanult. A Zeneakadémián Siklós Albert zeneszerző növendéke volt. Zenei tanulmányai mellett jogi tanulmányokat is folytatott. Ösztöndíjas tanulmányúton járt Olaszországban, Németországban és Ausztriában, ahol Franz Schalk karmesterkurzusát látogatta Salzburgban. 1929-ben az Operaház korrepetitora, 1932-ben karmesterként debütált Glazunov Négy évszak című balettjével. 1937-ben nevezték ki karmesternek. Pályája kezdetétől elsősorban a balettrepertoárt dirigálta, majd 1945-től 1965-ig, nyugdíjazásáig ő volt a balettegyüttes vezető karnagya. Állandó vendégkarnagya volt a Székesfővárosi Zenekarnak, valamint karmestere a Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarának. Zeneszerzőként szimfonikus és kamaraművek mellett operákat, baletteket írt. 1953-ban Kossuth-díjban, 1952-ben érdemes művész kitüntetésben részesült.
A Nemzeti Zenedében orgonát és Lajtha László irányításával zeneszerzést tanult. A Zeneakadémián Siklós Albert zeneszerző növendéke volt. Zenei tanulmányai mellett jogi tanulmányokat is folytatott. Ösztöndíjas tanulmányúton járt Olaszországban, Németországban és Ausztriában, ahol Franz Schalk karmesterkurzusát látogatta Salzburgban. 1929-ben az Operaház korrepetitora, 1932-ben karmesterként debütált Glazunov Négy évszak című balettjével. 1937-ben nevezték ki karmesternek. Pályája kezdetétől elsősorban a balettrepertoárt dirigálta, majd 1945-től 1965-ig, nyugdíjazásáig ő volt a balettegyüttes vezető karnagya. Állandó vendégkarnagya volt a Székesfővárosi Zenekarnak, valamint karmestere a Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarának. Zeneszerzőként szimfonikus és kamaraművek mellett operákat, baletteket írt. 1953-ban Kossuth-díjban, 1952-ben érdemes művész kitüntetésben részesült.