(1892–1966)
Három éven keresztül orvosi tanulmányokat folytatott, majd 1913-ban az Operaház ösztöndíjasa, csakhamar magánénekese lett. A Tosca börtönőrjeként debütált. Karrierjét félbevágta az I. világháború, éveket töltött az isonzói fronton, majd 1920-ban visszavette korábbi feladatait. A következő két évtizedben repertoárja tovább bővült, de a német megszállás alatt származása miatt már nem léphetett színpadra. Közvetlenül Budapest ostroma után Nádasdy Kálmán és Székely Mihály mellett tagja lett Operaház háromtagú direktóriumának, mely mindössze két hónapig működött. Munkájuknak köszönhető, hogy az Operaház alig néhány héttel az ostrom után már 1945. március 15-én megnyitotta kapuit. Komáromy 1945. április végétől 1946 augusztusáig önállóan irányította az Operaházat. Szervező munkájának eredménye, hogy a zilált gazdasági és technikai feltételek ellenére helyreállt a színház működőképessége, és újra megindulhatott Budapesten a rendszeres operajátszás. 1946 augusztusában Tóth Aladár vette át tőle az Operaház igazgatását.
Főbb szerepei: Biberach (Bánk bán), Lord Tristan (Flotow: Márta), Mefisztó (Faust), Ivan herceg (Hovanscsina), Alcindoro (Bohémélet), Bonzo (Pillangókisasszony), Vakond (A köpeny), Bartolo (A sevillai borbély), Zsupán (A cigánybáró), Ochs báró (A rózsalovag), Ceprano gróf (Rigoletto), Paolo (Simon Boccanegra), Don Pasquale
Három éven keresztül orvosi tanulmányokat folytatott, majd 1913-ban az Operaház ösztöndíjasa, csakhamar magánénekese lett. A Tosca börtönőrjeként debütált. Karrierjét félbevágta az I. világháború, éveket töltött az isonzói fronton, majd 1920-ban visszavette korábbi feladatait. A következő két évtizedben repertoárja tovább bővült, de a német megszállás alatt származása miatt már nem léphetett színpadra. Közvetlenül Budapest ostroma után Nádasdy Kálmán és Székely Mihály mellett tagja lett Operaház háromtagú direktóriumának, mely mindössze két hónapig működött. Munkájuknak köszönhető, hogy az Operaház alig néhány héttel az ostrom után már 1945. március 15-én megnyitotta kapuit. Komáromy 1945. április végétől 1946 augusztusáig önállóan irányította az Operaházat. Szervező munkájának eredménye, hogy a zilált gazdasági és technikai feltételek ellenére helyreállt a színház működőképessége, és újra megindulhatott Budapesten a rendszeres operajátszás. 1946 augusztusában Tóth Aladár vette át tőle az Operaház igazgatását.
Főbb szerepei: Biberach (Bánk bán), Lord Tristan (Flotow: Márta), Mefisztó (Faust), Ivan herceg (Hovanscsina), Alcindoro (Bohémélet), Bonzo (Pillangókisasszony), Vakond (A köpeny), Bartolo (A sevillai borbély), Zsupán (A cigánybáró), Ochs báró (A rózsalovag), Ceprano gróf (Rigoletto), Paolo (Simon Boccanegra), Don Pasquale
