Tovább a tartalomhoz
Szegeden született 1969-ben. A budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskolán végzett építészmérnökként, közben hegedülni tanult. 1991-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol az operatagozaton először segédrendező, majd rendező lett. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Békés András, Galgóczy Judit, Kovalik Balázs, Kerényi Mikós Gábor, Nagy Viktor, Szikora János és Zsótér Sándor. Első önálló rendezése a Figaro lakodalma volt, melyet Szeged után Debrecenben is bemutattak. Jelentősebb munkái: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Háry János, A varázsfuvola, A windsori víg nők, Az aranykoporsó (Vántus), Traviata, A végzet hatalma. Több előadás díszletét is ő tervezte. 1996-ban csatlakozott a Szegedi Kisoperához, ahol több előadást állított színpadra. A szegedi színitanoda tanáraként prózai előadásokat is rendezett. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának színpadigyakorlat-tanára. 2009-ben Marton Éva felkérésére megrendezte a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak vizsgaelőadását. Ugyancsak ebben az évben debütált az Operaházban, ahol Ránki György Pomádé király új ruhája című gyermekelőadást állította színpadra. Sopronban és Veszprémben megrendezte Rossini Bruschino úr című operáját. A Szegedi Nemzeti Színházban két gyermekelőadást (A palacsintás király, Mr. A, avagy a Hang-villa titka) követően megrendezte Rossini Hamupipőke, Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek (mellyel az Armel Operaverseny keretében Avignonban is bemutatkozott), illetve Verdi A trubadúr című operáját. Az Operaházban színpadra állította a Parázsfuvolácskát, illetve Haydn Élet a holdon című operáját. Emellett rendezőként jegyzi az Operaház épületének bemutatására készült Operatúra Papagenóval című produkciót. A Müpa felkérésére több beavató opera-előadást rendezett: Weber A bűvös vadász, Dvořák Ruszalka, Mozart A varázsfuvola című operájából. 2024-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Toronykőy Attila