Elīna Garanča Rigában született, zenész családban nőtt fel. A Lett Zeneakadémián tanult édesanyjánál. 1999-ben megnyerte a Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyt, 2001-ben pedig döntős volt a BBC Cardiff Singer of the World versenyen.
Karrierjét a meiningeni Südthüringisches Staatstheater vendégművészeként kezdte, ahol főszerepeket is énekelt. Később a Frankfurti Opera vendégművésze lett. Azóta a világ számos vezető operatársulatával és szimfonikus zenekarával fellépett, visszatérő vendég a Carnegie Hallban, a londoni Wigmore Hallban és a milánói Scalában. Utóbbiban emlékezetes volt Verdi Requiemjének előadása, melyen olyan művészekkel együtt működött közre, mint Daniel Barenboim, Anja Harteros, Jonas Kaufmann és René Pape.
Többször fellépett a Metropolitan Operában is, énekelte például Octavian szerepét A rózsalovagban, majd Delilát Saint-Saëns Sámson és Delila című operájában – ez a produkció az intézmény 2018/2019-es évadának nyitóelőadása volt. A Párizsi Nemzeti Operában sikere volt már a Don Carlos Eboli hercegnőjeként, a 2018/19-es évadban pedig Didó szerepében debütál ugyanitt Berlioz A trójaiak című operájában.
További szerepei közt találjuk Carment, Sestót (Titusz kegyelme), Jane Seymour-t (Donizetti: Boleyn Anna), Leonórát (A kegyencnő) vagy Charlotte-ot (Massenet: Werther).
Elīna Garanča számos díj birtokosa. 2007-ben a MIDEM fesztivál, 2010-ben a Musical America zenei társaság választotta az év énekesévé, 2007-ben az ECHO Klassik díját is elnyerte mint az év női énekese. 2005-ben a Deutsche Grammophon kizárólagos művésze lett, legutóbbi két lemeze, a Romantique és a Meditation 2012-ben, valamint 2015-ben ECHO Klassik díjas lett.
2013-ban a Kamaraénekeső címet is megkapta a Bécsi Állami Operaházban, ahol 2003-tól kezdve a tíz év alatt több mint 140 előadáson, 18 szerepben énekelt.
Karrierjét a meiningeni Südthüringisches Staatstheater vendégművészeként kezdte, ahol főszerepeket is énekelt. Később a Frankfurti Opera vendégművésze lett. Azóta a világ számos vezető operatársulatával és szimfonikus zenekarával fellépett, visszatérő vendég a Carnegie Hallban, a londoni Wigmore Hallban és a milánói Scalában. Utóbbiban emlékezetes volt Verdi Requiemjének előadása, melyen olyan művészekkel együtt működött közre, mint Daniel Barenboim, Anja Harteros, Jonas Kaufmann és René Pape.
Többször fellépett a Metropolitan Operában is, énekelte például Octavian szerepét A rózsalovagban, majd Delilát Saint-Saëns Sámson és Delila című operájában – ez a produkció az intézmény 2018/2019-es évadának nyitóelőadása volt. A Párizsi Nemzeti Operában sikere volt már a Don Carlos Eboli hercegnőjeként, a 2018/19-es évadban pedig Didó szerepében debütál ugyanitt Berlioz A trójaiak című operájában.
További szerepei közt találjuk Carment, Sestót (Titusz kegyelme), Jane Seymour-t (Donizetti: Boleyn Anna), Leonórát (A kegyencnő) vagy Charlotte-ot (Massenet: Werther).
Elīna Garanča számos díj birtokosa. 2007-ben a MIDEM fesztivál, 2010-ben a Musical America zenei társaság választotta az év énekesévé, 2007-ben az ECHO Klassik díját is elnyerte mint az év női énekese. 2005-ben a Deutsche Grammophon kizárólagos művésze lett, legutóbbi két lemeze, a Romantique és a Meditation 2012-ben, valamint 2015-ben ECHO Klassik díjas lett.
2013-ban a Kamaraénekeső címet is megkapta a Bécsi Állami Operaházban, ahol 2003-tól kezdve a tíz év alatt több mint 140 előadáson, 18 szerepben énekelt.