(1796–1880)
Angol drámaíró, librettista, antikvárius és jelmeztörténész. A korai viktoriánus melodráma egyik legjelentősebb képviselője. Elődei Franciaországból menekült hugenották voltak.
Színműírói munkássága az Amoroso, King of Little Britain (1818) darabbal kezdődött, amelyet egy amatőr színház számára készített. Híressé a The Vampire, or The Bride of the Isles (1820) melodráma tette. Egy rövid periódus után az Adelphi Színháznál, a Covent Garden írója lett 1821-ben, ahol megreformálta a Shakespeare-színművek történelmietlen jelmezeit. 1825-ben francia minta alapján Londonban is bevezette a revü műfaját. 1826-ban írt librettót Carl Maria von Weber Oberon című operájához, melynek szövegén erősen érződik Shakespeare hatása. Később az 1860-as olasz fordítás elkészítése kapcsán revideálta a szöveget. Dolgozott továbbá a Theatre Royal Drury Lane, az Olympic Theatre és a Theatre Royal Haymarket számára is.
Színpadi szövegkönyveinek nagy részét különleges történelmi, valamint meseszerű témákból merítette, jelentős az angol melodráma és más népszerű színpadi műfajok (burleszk, pantomim, bohózat) területén végzett munkássága. Írt emellett prózai darabokat Mozart, Auber, Rossini és mások operacselekményeiből. 1838-ban Mendelssohn számára írt egy történelmi librettót, amelyet a zeneszerző azonban később elvetett.
Saját darabjai, adaptációi, fordításai csaknem 200 színházi művet tesznek ki. Planché a valósághű színházdíszletek készítésének úttörője volt, valamint a drámai művek szerzői jogvédelmének ügyében is aktív szerepet vállalt. Érdeklődése a színházi jelmezek felé is kiterjedt; e területen komoly történeti kutatómunkát folytatott, melynek egyik eredménye az 1834-ben kiadott History of British Costume c. könyv lett.
