Az Erkel Színházban aratott nagy közönség- és kritikai siker után a Magyar Állami Operaházban is bemutatkozik Arnold Schönberg Gurre-dalok című oratóriuma 2026. május 24-én. A több mint háromszáz közreműködőt igénylő, ritkán hallható remekművet az OPERA együttesei élén Dubóczky Gergely vezényli, a főbb szerepekben Kovácsházi István, Szabóki Tünde, Schöck Atala, Haja Zsolt, Ujvári Gergely és Gulyás Dénes hallható.
Arnold Schönberg Gurre-dalok című grandiózus művének minden előadása kivételes alkalom. Ezt nemcsak a hatalmas zenekari és énekkari apparátus és annak elemi ereje, a posztromantikus zene kiteljesedése indokolja, hanem az átélt közösségi élmény, amiről sokan beszámoltak azok közül, akik részesévé váltak az OPERA 2025-ös Erkel színházi produkciójának. A telt ház előtt megvalósult, nagy közönség- és kritikai sikert aratott produkciót most az Operaház patinás falai közt is átélhetik mindazok, akik újra át szeretnék élni Schönberg művének kivételes hatását.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát az operaházi előadás alkalmával Dubóczky Gergely vezényli, aki generációjának egyik legsokoldalúbb és leginnovatívabb magyar karmestere. A Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője korábban többek közt Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Fischer Ádám és Eötvös Péter mellett is tevékenykedett, operakarmesterként Mozart, Bartók, Britten, Purcell, ifj. Johann Strauss és kortárs szerzők színpadi műveit is vezényelte. Az OPERÁ-ban az Artaban című produkcióban debütált.
A szólistaszerepekben az OPERA 2025-ös, nagy sikerű előadásának meghatározó közreműködői, köztük az OPERA több vezető Wagner-énekese tér vissza. Kovácsházi István énekli Waldemart, Szabóki Tünde Tovét, Schöck Atala az Erdei galambot, Haja Zsolt a Parasztot, Ujvári Gergely Bolond Klaust, a narrátor Gulyás Dénes lesz. A monumentális produkciót ez alkalommal is Czeglédi Zsombor vetítései kísérik.
A Gurre-dalok különös helyet foglal el Schönberg életművében. A zeneszerző nevét sokan a 20. századi modernizmussal és az atonalitással azonosítják, ez a grandiózus mű azonban még a késő romantika összegzéseként egyszerre mutatja Wagner, Richard Strauss és Mahler zenei hatásait.
A történet Jens Peter Jacobsen dán író Gurresange című versciklusán alapul. Középpontjában Waldemar király és Tove szerelme áll: tiltott szenvedély, féltékenység, gyilkosság, gyász és átok sűrűsödik benne középkori legendává. A mű első része még szerelmi idill: Waldemar és Tove dalai a természet képein keresztül bontják ki a vágy és a boldogság törékeny pillanatait. Az Erdei galamb megrendítő éneke azonban hírül adja Tove halálát, Waldemar pedig kétségbeesésében Isten ellen fordul. Büntetésül halála után holt katonái élén kell éjszakáról éjszakára végigvágtatnia a tájon, míg a hajnal közeledtével a kísértetjárás természeti látomássá oldódik, és a felkelő napot köszöntő hatalmas kórustételben teljesedik ki.
Fotó: Raffay Zsófi
